Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alkotóházi beszélgetés

2010.01.13


 
 
 
Alkotóházi beszélgetés
 
Forgatókönyvet ír a színész
 
 
Emlékeztetőül néhány színházi előadás a hatvanas évek végéről: a kaposváry Csiky Gergely Színház ebben az időszakban mutatta be az Éjszakai történetet, a főszerepet Györffy László játszotta. Csíkós Gábor, Tímár Éva a partnere az Elektrában. Sándor János rendezésében Visnyevszkij Lovashadsereg ( a regény címe: Az első lovashadsereg ) című színművében csillantja föl tehetségét Györffy László. 1965-től 1969-ig volt a kaposvári társulat tagja, aztán fölült az ekhós szekérre, hogy bejárja az ország számos színházát. Már kaposvári évei alatt tudatosan készült az írói pályára is. Azóta négy kötete jelent meg; az első a Dobd föl magad fiú!, a legújabb az Aluljáró, amelyből a televízió fölkérésére forgatókönyvet ír.
 Fonyód-Bélatelepen, a megyei tanács alkotóházában beszélgetünk Györffy Lászlóval.
 
- A Színház és Filmművészeti Főiskolán írtam az első filmforgatókönyvet. 1962-ben még senki sem foglalkozott a kitelepítésekkel. Herskó János rendező meg is vásárolta a forgatókönyvet, tetszett neki, ám a dramaturgiai tanács nem engedélyezte a forgatást.
 
- Szívesen írtál riportokat; az 1970.évi súlyos tiszai árvíznél találkoztunk is.
 
- Debrecenben játszottam 1970-ben. Garai Gábor fölhívott telefonon az Élet és Irodalom szerkesztőségéből, hogy írjak a pusztító árvízről. Csengersima volt a legveszélyeztetettebb település, odautaztam. Katonai felügyelet alatt állott a falu, be valahogy csak bejutottam, ki már nehezebben. Elvették az összes jegyzetemet, fejből voltam kénytelen megírni a riportot és ÉS-nek.
 
- A legújabb köteted Az aluljáró; ebből írsz most forgatókönyvet. Találkozásunk első néhány percében még diktáltál, nehogy elveszítsd a fonalat.. Jegyzetet nem láttam előtted, fejből diktáltál.
 
- A nyolcvanas évek magyar valóságát igyekeztem föltárni legújabb regényemben. Amit regényeimre, hangjátékaimra jellemzőnek tartok. Az aluljáróban is megtalálja az olvasó. Társadalmi szonda minden írásom. Középpolgári családban játszódik a történet. 1945 után ezt a középpolgári réteget kivetette magából a társadalom; ez kitelepítésben, és még sok más formában nyilvánult meg. Ennek a rétegnek a Kádár-korszakban sem volt könnyebb helyzete, de a felelőssége igen nagy. Sokan azonban beadták a derekukat egy jó állásért, remélt sikerért.
 
- Várjuk a filmet. Tavaszra elkészül, úgy tudom. Visszatérve a regényeidre, főleg a pályakezdés éveinek termésére, engem Sarkadi Imrére emlékeztetnek ezek. A valóságlátás és –feltárás, a szemlélet hasonlatos.
 
- Sarkadi Imrét vállalom is. Önpusztító életét nem, de műveinek a szellemiségét igen. Az a fajta társadalmi érzékenység, amely jellemző Sarkadira, az én írásaimban is fellelhető talán. Nyilván erre gondolsz.
 
- Igen.
 
- A sarkadiság ma azt jelenti – folytatta Györffy László – hogy a polgárságot újra föl kellene támasztani. Sarkadi paraszti származású volt, de eljutott az értelmiség, a polgárság súlyos válságának fölismeréséig a Ház a város szélén  című regénye után. Nagyon nagy utat tett meg az Oszlopos Simeonig.
 
Szívesen beszélgettünk volna még, a régi ismeretség, barátság kötelékében, ám mindkettőnknek volt még más dolga. Györffy folytatta a filmforgatókönyv diktálását…
 
( Horányi Barna    Somogyi  Hírlap   1990.augusztus )
 

 Az eredeti cikk:

 

 

Kép